Fiume Horvátország legfontosabb kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. Fiume városával foglalkozik a Fiume Barátai Egyesület, mely azzal a céllal jött létre, hogy méltó emléket állítson a közéletben, a közbeszédben és honfitársaink tudatában is az egykori, felbecsülhetetlen értékű tengeri kikötőnkről.
Fiume területe már az ókorban lakott volt, majd a rómaiak foglalták el a települést, és őrhelyet, postaállomást alakítottak itt ki. A 700-as évek végén a frankok dúlták fel a területet, amit a szlávok építettek újjá később.
Fiumét mai nevén legelőször 1260-ban, IV. Béla magyar király egyik oklevelében említették, majd 1366-ban közvetve a Habsburg-házé lett a terület. 1599-ben szabad királyi várossá nyilvánították.
A török háborúk után indult fejlődésnek a város, a 17. században lett hazánkkal együtt a Habsburg Birodalom része. 1719-ben III. Károly király szabad kikötővé nyilvánította, és a kereskedelmi forgalom növelésére Károlyvároson át utat építtetett ide. 1843-ban itt nyílt meg Horvátország legrégebbi múzeuma.
A város virágkorát Magyarország részeként érte el. A kiegyezés utáni kormánypolitika céljává vált Fiume tengeri kikötőjének fejlesztése, az osztrák Trieszttel szemben, 1873-ban adták át a híres Budapest-Fiume közvetlen vasútvonalat.
A gyógyszerész olyan egyetemi végzettségű szakember, aki gyógyszerészeti feladatokat lát el. Leggyakrabban gyógyszertárakban találkozhatunk velük, mivel azok működésének személyi feltétele a gyógyszerész alkalmazása.